Az időskori makuladegeneráció kezelése és gondozása
A makula (sárgafolt) a szemfenék egyik legérzékenyebb területe, feladata az éleslátás és az olvasási képesség biztosítása. Ereket nem tartalmaz, táplálását az alatta fekvő érhártya végzi. Az időskori makula degeneráció (AMD) során a sárgafolt sejtjeinek fokozatos elpusztulása által a központi látás károsodik. A betegség az ötven évesnél idősebbek mintegy hatodát érinti, és világszerte a látásvesztések feléért felelős.
Tünetek
Az időskori makula degeneráció tünetei jellegzetesek:
- fokozatos vagy hirtelen látásromlás
- egyre nehezebbé váló olvasás,
- hiányzik az olvasott szövegből néhány betű
- a látótér központi részében sötét terület alakul ki
- az egyenes vonalak eltorzulnak, vagy görbék lesznek,
- a színek tompává, elmosódottá válnak.
Kivizsgálás
A kivizsgálás első és legfontosabb módja a szemfenék vizsgálat, mely során az ideghártya (retina) vizsgálata történik.
Az OCT (optikai koherencia tomográfia) vizsgálatok a retina rétegeinek legfinomabb elemzését teszik lehetővé fájdalommentesen és gyorsan. A vizsgálat során mikrométer pontosságú keresztmetszeti képet kapunk az ideghártya (retina) rétegeiről. Kirajzolja az ideghártya érrendszerét és az áramló vér útját.
Kezelés
A makuladegeneráció kialakulásához vezető tényezők, amelyek a sejtpusztulást és a kóros érnövekedést elindítják, pontosan nem ismertek. Ennek következtében a betegség csak részlegesen kezelhető. A sárgatest károsodásának lelassításában fontos szerepet tölthet be a kockázati tényezők csökkentése: a dohányzás elkerülése, erős napsugárzás esetén a szem védelme, a multivitaminok szedése és a zöldfélék fogyasztása, érrendszert károsító kísérő betegségek megfelelő kezelése (pl. cukorbetegség, magas vérnyomás betegség, stb.). A betegség lassítása érdekében injekciós és lézeres kezelések jöhetnek szóba.
